Ötrészes, több, mint ötmillió adatpontra épülő antológia-sorozatban vizsgáljuk a Román Parlament politikusait:

  • 1⃣ Első rész: a Parlament összetételének változása, képviselők és szenátorok megyénként és pártonként, illetve bizottságok és ország-barátság-csoportok 1990 és 2019 között

  • 2⃣ Második rész: Parlamenti kapcsolatháló és egyéni befolyás – klikkek és “keresztapák”
  • 3⃣ Harmadik rész: pártok és megyék befolyása a parlamenti bizottságokban és ország-barátság-csoportokban 1990 és 2019 között – miért éppen Teleorman és nem Kovászna?
  • 4⃣ Negyedik rész: forró témák a  Parlamentben 2006 és 2019 között leadott szavazatok alapján – ki hogy szavazott és miért?
  • 5⃣ Ötödik rész: pártkohézió és ideológiai klikkesedés a ko-szavazatok mentén – az ellenségem ellensége a barátom?
  • 🔁 Epilógus: ami kimaradt, apróbetűs és csillagozott részek, román, illetve angol nyelvű verzió és teljes link-kollekció

1⃣ Első rész

A Parlament összetételének változása, képviselők és szenátorok megyénként és pártonként, illetve bizottságok és ország-barátság-csoportok 1990 és 2019 között

Kíváncsiak voltunk, hogy a román politika mocsaras medrében egyáltalán lehetséges-e objektív befolyás-elemzést készíteni. Az első, és talán legfontosabb kellék ehhez az adat – ami talán nincs is: a félelemben és a tíz disznó, ami talán még három sincs történelmén nevelkedett politikai elitünk vezette hivataloktól ez sem lenne meglepő.

De jó hír: mégis van, az EU kötelez rá.

A sorozat e részéhez az adatokat a Képviselőház weboldaláról gyűjtöttük. Itt megtaláljuk az 1990 és napjaink között létezett 8 törvényhozási ciklus (’90, ’92, ’96, ’00, ’04, ’08, ’12, ’16) összes képviselőjét és szenátorát. Európában az egyik  felduzzasztottabb, kétkamarás parlamentünk 329 képviselője és 136 szenátora által az elmúlt 29 év során összesen 2818 honatya eltartására futotta az állampolgárok adó-lejeiből.

SEN2016.svgCDEP2016.svgMinden egyes parlamenterünk oldalán információkat találunk a képviselt megyéről és pártról – ezeket ugye a választási rendszer általában maximum egyben határozza meg; illetve a mandátum alatti különböző parlamenti csoportokbéli tagságról – ezeken nincs limit, de ritka az a képviselő vagy szenátor, aki 5-nél több csoportba tartozna egyszerre.

A Parlamentben két különböző típusú munkacsoportot különböztetünk meg: az általában ipari ágazatok mentén megfogalmazott bizottságokat (comisii / ezeket a Szenátus és a Képviselőház különállóan működteti, de mi tematikusan összevontuk őket) és a külön magyarázatra nem szoruló ország-barátság-csoportokat (grupuri de prietenie). És ezen kívül természetesen ott van még a honatya felső- vagy alsóházbeli hovatartozása, a párt és a megye mellett.

⏺️ Európa
🌐 Külpolitika, diaszpóra
🎦 Művészet, média
🔀 Állami ügyek
🚹 Emberi jogok, kisebbségek
♿️ Egészségügy
🔄 Közigazgatás, környezetvédelem
💹 Pénzügy
🚰 Mezőgazdaság, erdők
⏫ Gazdaság, ipar
🚻 Munka, szociális és családi ügyek
🔠 Oktatás, tudomány, sport
🛃 Biztonság
➿ Infrastruktúra, energia, kommunikáció
🇨🇳🇫🇮🇮🇱🇳🇴🇩🇪🇱🇺🇳🇱🇨🇿🇭🇺🇱🇧🇦🇹🇩🇰🇮🇳🇵🇹🇸🇮🇵🇪🇵🇱🇧🇬🇧🇭🇯🇵🇮🇶🇻🇪🇧🇾🇪🇸🇲🇽🇺🇦🇨🇦🇬🇧🇰🇷🇧🇪🇬🇪🇲🇳
🇬🇷🇮🇸🇸🇾🇨🇷🇯🇴🇨🇮🇮🇷🇸🇪🇦🇺🇪🇨🇦🇱🇪🇪🇨🇺🇱🇹🇹🇲🇵🇦🇨🇱🇲🇰🇦🇷🇭🇷🇹🇭🇲🇾🇦🇪🇨🇾🇮🇪🇿🇦🇻🇳🇧🇴🇸🇩🇺🇾🇩🇿🇵🇰
🇰🇿🇧🇦🇲🇪🇸🇦🇬🇳🇸🇳🇶🇦🇰🇼🇨🇴🇸🇬🇴🇲🇱🇻🇹🇷🇦🇿🇪🇬🇲🇦🇹🇳🇺🇸🇮🇩🇦🇲🇧🇷🇱🇰🇨🇭🇿🇲🇷🇸🇵🇭🇲🇹🇨🇬🇫🇷🇮🇹🇸🇰🇷🇺

Első körben elkészítettünk egy (idővonalhoz hasonló) biográfia-diagrammot (Priestley diagramm) ami ezeket a csoport-hovatartozási információkat egymással párhuzamos idősávokban jeleníti meg. A keresőre kattintva, a legördülő menüben kivalászthatjuk a képviselőt és ábécé sorrendben jobbra-balra is lépegethetünk közöttük. Az keresőmező intelligens, felismer neveket, születési évszámokat, pártokat és megyéket is – sőt ezeknek a kombinációját is, például rmdszmaros. Mivel a mandátumok időben nagyon váltakozóak, ezért a naptár gombbal kimerevíthetjük az idővonalat. (🕹️ interaktív)

Az elmúlt 29 év legtöbb időt Parlamentben eltöltő politikusa a Kovászna megyei, RMDSZ-es Márton Árpád, aki 1990 óta összesen 10556 napot töltött a törvényhozásban. Márton Árpádot szorosan követi egy sor veterán politikus: a nemrég elhunyt Verestóy Attila, 10056 nappal, majd Cristian Dumitrescu, a Szilágy megyei Seres Dénes és Románia talán egyik legbefolyásosabb politikusa, Eugen Nicolicea, egyenként több, mint 9700 parlamenti nappal.

Ha a parlamenterek átlagos régiségét vesszük figyelembe (a Parlamentben összesen eltöltött évek száma) és ezeket az adatokat pártok illetve megyék (oszlopdiagram, térkép) szerint csoportosítjuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az 🕊️ ALDE, 🌷 RMDSZ, 🌹 PSD, illetve a 🍏 PMP poltikusai átlagosan több, mint 8 évet töltenek a Parlamentben, ami jóval több, mint a többi pártté – persze ez részben annak is tudható be, hogy Romániában rengeteg a pártnév-változtatás és pártfúzió. Megyék szempontjából még szembetűnőbb, hogy a többségében magyarlakta megyék politikusai jóval több ideig maradnak a Parlamentben, mint az országos átlag. Szilágy és Hargita megye esetében ez több, mint egyötödével hosszabb átlagos mandátumot jelent. A grafikonokat csak a Parlamentben legalább egy madátumot, azaz 4 évet eltöltő képviselők és szenátorok adatai alapján állítottuk össze, és csak azokat a pártokat, illetve megyéket jelenítjük meg, ahol legalább három ilyen személy van. Életkort most nem elemzünk, de itt mutatunk egy pártszintű, illetve megyeszintű átlagéletkort és egy térképet.


A hazai politikumra jellemző az ugrálás a pártok között: számos a pártváltás, pártnév-változtatás, és a megyeváltás is. 1990 és 2019 között az átlag romániai parlamenter egy Parlamentben eltöltött évére átlagosan 0.1 pártváltás és 0.02 megyeváltás jutott. A 2010-ben elhunyt Ioan Timiș hatszor váltott pártot a parlamenti pályafutása során, míg Liviu Codîrlă másfél évente egyszer. Fontos azt megjegyezni, hogy kiszűrtük azokat a személyeket, akik csak rövid időt – kevesebb, mint másfél évet – töltöttek a Parlamentben, hogy ne torzítsák az eredményeket.

Itt az az igazán érdekes, ha kiemeljük a tömeges váltásokat – amik nagy valószínűséggel pártnév-változtatások voltak – és így megkapjuk a leggyakoribb szövetségeket, pártfúziókat is. Viszont sok képviselő “tompítja” a pártváltásait úgy, hogy először Függetlenné válnak, és csak utána lépnek be a másik pártba. Az alábbi folyamatábrán (Sankey-diagramm🕹️ interaktív) ezt a effektust korrigáltuk és a a valódi pártugrásokat követjük nyomon. A Független parlamentereket is magába foglaló ábrát itt tekintheted meg. A folyamatszámok a pártváltások összegzett számát jelölik 1990-2019 között.

Ezen a vizualizáción szembetűnnek a pártok névváltoztásai: például, ahogy a🌹 PDSR átalakul🌹 PSD-vé, vagy a 🕊️ PC éppen 🕊️ PUR-SL-é. Ugyanakkor jól látható a 🔶 PD és a 📐 PNL fúziója 🔶 PDL-é, illetve a ⚛️ PP-DD képviselőinek megoszlása a 🌹 PSD és a 🦅 UNPR között a párt felbomlása után.

A megyéket illetően talán még érdekesebb a helyzet (itt is csak azokat a megyeváltásokat mutatjuk, amelyik legalább kétszer megtörtént, hogy valamennyire kiszűrjük a kivételeket): a megyeváltási folyamatábra (🕹️ interaktív) nagyon asszimetrikus, azaz a Bukarestből más megyékbe való váltás háromszor akkora, mint a fordított folyamat.

Ez többféleképpen is magyarázható.. Talán amint honatyáink bekerülnek a Parlamentbe, letelepednek a fővárosban, ezért egy idő után már helyiként vesznek részt a választásokon. Ezalatt egyre jobban fejlesztik a kapcsolati hálójukat és amikor eljön az idő, hogy a) hazaköltözzenek vagy b) már nem jut hely számukra a bukaresti listán, akkor a befolyásukat kihasználva a hazai (vagy ritkán egy harmadik megyei) listán jelöltetik magukat. Ugyanakkor, van talán egy ingoványosabb, c) opció is, miszerint a bukaresti központi kormányzat képviselőket és szenátorokat “delegál” bizonyos megyékbe, stratégiai és/vagy anyagi célokból. Itt viszont szembetűnő, hogy Bukarestből főként az Erdélyen kívüli megyékbe történnek a váltások.


Most nézzük a bizottságok és ország-barátság-csoportok statisztikáit. Az átlagos romániai parlamenter általában 2.2 ország-barátság-csoportban és 1.1 bizottságban szerepel. A rekorderek Között van Emilian Valentin Frâncu 4,9, Florica Cherecheș 4,7 csoporttal, illetve Miheala Popa 2,8 bizottsággal.

Itt azt vizsgáljuk, hogy a párt- és megyeváltások, illetve a csoportokban és bizottságokban való részvétel összefüggenek-e egymással? – azaz emberi természettel magyarázható dolgok (van aki aktívabb, van aki nem) – vagy  egymástól független események. Ehhez elkészítettünk két regressziós grafikont és mindkét esetben azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nincs erős összefüggés a párt- és megyeváltások köztt, illetve a csoportokban és bizottságokban való részvétel között. Viszont leolvashatunk néhány érdekes tanulságot ezekről a grafikonokról.

Minden pont egy személyt jelöl, nézzük meg őket közelebbről (🕹️ interaktív), hogy látszodjanak a nevek. Az egyes pontokat a honatyák legutóbbi pártjai szerint színeztünk, lazán megtartva a pártok logóinak/ideológiájuknak karakterisztikus színét. A buborékok mérete meg a Parlamentben eltöltött összidővel arányos.

Az első dolog, amit talán érdemes leolvasni az ábáról az, hogy a megyeváltás (egyébként várhatóan) sokkal ritkább esemény, mint a pártváltás – ezzel magyarázza a sok pötty jelenlétét a vízszintes vonalon, 0 értéknél. A poltikai pályafutások alatt megyét és pártot is váltó honatyák száma meglehetősen korlátolt, így bármilyennemű következtetést csak óvatosan merünk megfogalmazni. Az egymástól azonos szögtávolságra elhelyezkedő, képzeletbeli vonalakra illeszkedő pontok különböző törvénykezési ciklusokat jelentenek, amikor az illető más megyében, más párt színeiben kezdett el politizálni.

Nézzük csak az ábra középén (0,3; 0,2) körül megjelenő fekete pontot, Marian Enache-t: három mandátuma alatt három megyét és 4 pártot képviselt. Egy picit lennebb, a jelenleg 🌹 PSD-s – piros pont (0,45; 0,15) körül – Cristina Sefer két mandátum alatt négy pártot és két megyét pipálhatott ki. A hosszabb ideje Parlamentben jelen levő képviselők és szenátorok (nagy buborékok) két klasztert alkotnak: úgy néz ki, hogy egy hosszú parlamenti karrierhez a) vagy szükség van egy stabil megyére, maximum tízévente egy pártváltással vagy pedig b) tíz év után újra fel kell találni magunkat, pártot és megyét váltva egyidejűleg.

A munkacsoportok korreláció-diagrammja talán még érdekesebb (🕹️ interaktív): itt jól kirajzolódik az a trend, miszerint a legtöbb parlamenter pontosan egy bizottságban vesz részt, és az ország-barátság-csoportok száma nagyon változó – ezt támasztja alá a vízszintes vonal az 1-es bizottság értéknél. Függőleges vonalakat találunk az 1, 2 és 3 értékeknél, azaz a képviselők és szenátorok általában egy-egy mandátum teljes idejére vállalnak részt ezekeben a csoportokban, vagy ha kilépnek belőle, akkor rövidesen belépnek egy másikba. Itt sincs korreláció, bár a a parlamenterek általában kevesebb bizottságban vesznek részt, mint ország-barátság-csoportban. Itt érdemes megfigyelni Mihaela Popa buborékját (3; 3) koordinátánál, ő talán a legszorgosabb/legszociálisabb szenátor ebből a szempontból. Georgică Severin az országokat halmozza, míg Elek Mátyás Barna a bizottságokat halmozta a kilencvenes évek végén. A buborékok méretét számba véve természetesen van egy “arany középút” – azaz túl kevés bizottságban és csoportban jelen lenni nem előnyős kapcsolatépítési/ismerkedési szempontból, ellenben túl sokban sem, mert akkor nem marad elég idő/energia ezeknek a kiépítésére. Ez az arany középút ebben az esetben egy bizottság és két ország-barátság-csoport.


Ennyi fért a sorozatindítóba, jövő héten folytatjuk a 2⃣ Második részzel.

Végül pedig egy kis ízelítő ebből részből, ahol majd a parlamenti kapcsolathálót vizsgáljuk, klikkeket és “keresztapákat” keresve (🕹️ interaktív).


ADATOK + KÓD: Az adatok forrása a Román Parlament Képviselőházának a weboldala. Az adatok a képviselők és szenátorok listájából, illetve az elektronikus szavazatokból állnak.  Ezzel a Jupyter notebook-kal gyűjtöttük be a szavazatokat, ezzel meg a tagokat. Ebben a bejegyzésben bemutatott biográfia-diagrammok kialakításához ezt és ezt a munkafüzetet és D3plus 2.0 vizualizációkat használtunk. A bejegyzésben bemutatott egyszerű oszlopdiagramokhoz (1, 2, 3, 4), térképekhez (1, 2), illetve buborékdiagrammokhoz (1, 2) az adatokat ezzel a munkafüzettel dolgoztuk fel, a megjelenítésükhoz pedig matplotlibet és D3plus 1.0-át és 2.0-át,, echarts-ot illetve D3IpyPlus-t és pyecharts-ot használtunk. A Sankey típusú folyamatábrák (1, 2, 3) egy saját fejlesztésú D3.js plug-innal készültek. Végül pedig a hálózatokat NetworkX-el elemeztük. A halózat-vizualizáció echarts-ban készült, d3js sgítségével. készültek. Az elemzés teljes forráskódját itt találod.

A Ki a 🔱 legbefolyásosabb politikus a 🇷🇴 Román 🏰 Parlamentben? sorozatot olvasod. Ez a munka még alpha stádiumban van, ezért itt-ott becsúszhatnak apróbb hibák. Ha találsz valamit, akkor kérlek itt jelezd.

És végül pedig: ❤️ Köszönöm, hogy elolvastad ezt a vaskos bejegyzést! Még több adatvarázslatért olvasd el a sztorit, és ha megteheted támogasd a székelydatát a láblécen megjelölt opciók egyikén: Patreon-on, Paypal-on, vagy küldhetsz kriptót is!

  •  
  •  

Csala Dénes

adatblogger

1
Szólj hozzá!

szólj hozzá | iratkozz fel ↓

  Subscribe  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés