Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget – szól a mondás. De vajon tényleg hoznak? Igen, 65%-ban. Ebben a bejegyezésben több, mint hatvan évre visszamenő időjárás-adatsorral vizsgáljuk meg a népi időjóslatokat. A II. székelydata adavizualizációs verseny nagyfelbontású időjárás-adatsorát felhasználva, 50 mondást fordítottunk le az adatok nyelvére és vizsgáltuk meg az érvényességüket.

Minden jövendölés két részből áll: egy feltétel: “Ha Katalinkor kopog” – azaz ha november 25-én az átlagosnál hidegebb az idő, és egy jóslat: “Karácsonykor locsog” – azaz a december 24-27-i periódusban az átlagosnál melegebb idő várható.

Persze sok mindent meg lehetne vizsgálni az adatok longitudinális (időbeli) változását illetően – például, hogy a mekkora szerepet játszik a klímaváltozás – de összességében azt mondhatjuk el, hogy a magyar népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz-vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek. Az ismertebb mondások az átlag fölött teljesítenek: Sándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot.

És akkor íme, a részletes eredmények. Mindenik időjóslat érvényességét két függőleges tengely segítségével mutatjuk be, ahol a feltétel és a jóslat teljesülését mutatjuk, évente:



ADATOK + KÓD: A mondásokat erről , erről és erről a weboldalról gyűjtöttük össze. Mivel ezek magyar nyelvterületről származó mondások, az adatokat 10 erdélyi és 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-allomás adataiból raktuk össze. Ezeket most összesítve mutatjuk be, de itt elérhetőek országonként is. Minden év egy adatpontot jelent, településenként. Az idősorok a 50/70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában ≈60 év x ≈28 település → ≈1680 adatpont áll rendelkezésre.

Felhasznált időjárás-állomások és a kezdeti éveik

A klíma-adatok forrása a II. székelydata adatvizualizációs verseny adatai. A nagyfelbontású, hosszútávú időjárás-adatok általában mindig fizetősek. Kivételt képeznek a NOAA (Amerikai Éghajlat- és Óceántanulmányozási Ügynökség) adatbázisában világszerte regisztrált időjárás-állomások adatai. Ez általában több évre visszamenőleg, óra felbontásban jelenti a hőmérséklet, látótávolság, szélsebesség, csapadék mennyisége (az elmúlt egy órában/napban), jégeső, hó észlelése, hóréteg vastagsága értékeket. Ezeknek a mennyiségeknek a megjelenítésére az infografikákon a következő ikonokat használtuk (a használt betűvel kicsit másképp néznek ki):

  • Hőmérséklet: ♨️ hidegebb:✨️ melegebb: ☼
  • Szél: ⛵️ gyengébb: ☘ erősebb: 🌀
  • Eső: ☂️ kevés: 🌂 sok: ☔️
  • Látótávolság: ⛅️ borús: ⛈️ tiszta: ☀️
  • Hó: ❄️ kis mennyiség: ⚪️ nagy mennyiség: ☃️
  • Hóvastagság: ⛷️ sekély: ⚪️ mély: ⛄️
  • Jég: ✴️ kisszemű: ⚪️ nagyszemű: ⭕️

Ezzel és ezzel a Jupyter notebook-kal gyűjtöttük be a klíma-adatokat, és ezzel dolgoztuk fel őket. Csak azokat az időjárás-állomásokat és éveket tartottuk meg Románia és Magyarország adataiból, amelyeknél naponta legalább 4 érték, havonta legalább 6 nap és évente legalább 3 hónap rendelkezésre állt. Ezután az állomásokat szűrtük, hogy földrajzilag egyenletes eloszlást és egy reprezentatív  képet kapjunk. Az infografikákat matplotlib-el készítettük, a hegedűplotok kivételével. Ezek seaborn-al készültek. Az plottolás teljes forráskódját itt találod.

És végül pedig: ❤️ Köszönöm, hogy elolvastad ezt a vaskos bejegyzést! Még több adatvarázslatért olvasd el a sztorit, és ha megteheted támogasd a székelydatát a láblécen megjelölt opciók egyikén: Patreon-on, Paypal-on, vagy küldhetsz kriptót is!


Itt a mondások teljes listája, a vizsgálható hipotézisre való fordításokkal (természetesen nem lehet mindent tökéletesen lefordítani, így a legtalálóbb közelítéseket használtuk):

Dátum Mondás Jelentés
jan. 6 A vízkereszti hó tartós hó. Ha ezen a dátumon havazik, akkor a következő hónapban az átlagosnál hidegebb idő várható.
jan. 18 Ha Piroska napján fagy, az negyven napig el nem hagy. Ha ezen a dátumon fagy, akkor a következő 40 napban fagypont alatti idő várható.
feb. 2 Ha a medve ma meglátja a saját árnyékát, hosszú tél lesz! Ha ezen a dátumon derűs, a következő két hónapban az átlagosnál hidegebb idő várható.
feb. 3 A Balázs napi esõ jégverést hoz. Ha ezen a dátumon esik, jégeső várható a nyár elején.
feb. 6 Dorottya szorítja, Julika tágítja! Ha ezen a dátumon fagy, akkor a következő 10 napban fagypont alatti idő várható.
feb. 19 Ha Zsuzsanna napján a pacsirták szólnak, vége lesz a hónak. Ha ezen a dátumon derűs, a következő hónapban az átlagosnál melegebb idő várható.
feb. 24 Mátyás ront, ha talál, (ha nem talál, csinál)! Ha ezen a dátumon fagy, akkor a következő 10 napban az átlagosnál melegebb idő várható.
feb. 24 Mátyás (ront, ha talál), ha nem talál, csinál! Ha ezen a dátumon nem fagy, akkor a következő 10 napban az átlagosnál hidegebb idő várható.
márc. 10 Ha Ildikó napján fagy, negyven napig lehet fagy. Ha ezen a dátumon fagy, akkor a következő 40 napban az átlagosnál hidegebb idő várható.
márc. 12 Ha Gergely napján esik, még áprilisban is havazik.  Ha ezen a dátumon esik, a következő hónapban az átlagosnál hidegebb idő várható.
márc. 12 Gergely napi szél Szent György napig él.  Ha ezen a dátumon szeles, a következő 43 napban az átlagosnál szelesebb idő várható.
márc. 18 Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget.  Ha ezeken a dátumokon az átlagosnál melegebb az idő, az a következő hónapban is kitart.
márc. 24 Szent György napja õsi tavaszkezdõ nap.  Ezt a dátumot követő két hétben átlagosan melegebb az idő, mint az azt megelőzőben.
márc. 25 Gyümölcsoltó Boldogasszony negyven napig tart. Amilyen ezen a dátumon az idő, olyan lesz a következő 40 napban.
ápr. 1 A Szent György havi esõ kergeti a fagyot (és esõs májust jósol)!  Ha április első felében az átlagosnál több eső esik, a következő hónapban az átlagosnál melegebb idő várható.
ápr. 1 A Szent György havi esõ (kergeti a fagyot) és esõs májust jósol!  Ha április első felében az átlagosnál több eső esik, májusban az átlagosnál esősebb idő várható.
jún. 8 Ha Medárd napján esik, negyven napig esik.  Ha ezen a dátumon esik, a következő 40 napban az átlagosnál esősebb  idő várható.
jún. 10 Margit napja esõs nap.  Ezen a dátumon átlagosan többet esik, mint az ezt megelőző és követő két hétben.
jún. 24 Szent-Iván éjjele negyven napig tart. Amilyen ezen a dátumon az idő, olyan lesz a következő 40 napban.
jún. 27 Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását. Amilyen ezen a dátumon az idő, olyan lesz a következő hónapban.
jún. 29 Péter-Pál napja hagyományos búzaarató nap.    Ezt a dátumot követő két hétben átlagosan kevesebbet esik, mint az ezt megelőző két hétben.
júl. 25 Ha Jakab napján sok a felhő, sok lesz a hó. Ha ezen a dátumon felhős, az átlagosnál havasabb tél várható.
júl. 25 Ha Jakab napján nagyon süt a nap, nagy tél várható. Ha ezen a dátumon derűs, az átlagosnál hidegebb tél várható.
júl. 25 Ha Jakab napján esik, akkor enyhébb lesz a tél. Ha ezen a dátumon esik, az átlagosnál enyhébb tél várható.
júl. 26 Ha Szent Anna napján esõ esik, hat hétig esni fog.   Ha ezen a dátumon esik, a következő 42 napban az átlagosnál esősebb  idő várható.
júl. 31 Ha Ernő napján esik, akkor enyhe tél következik. Ha ezen a dátumon esik, az átlagosnál melegebb tél várható.
aug. 1 Ha Pétertől Lőrincig nagy a hőség, soká fehér lesz a tél. Ha ezeken a dátumokon az átlagosnál melegebb az idő, az átlagosnál hidegebb tél várható.
aug. 4 Ha Domonkos napján nagy a meleg, akkor télen nagyon hideg lesz. Ha ezen a dátumon az átlagosnál melegebb az idő, az átlagosnál hidegebb tél várható.
aug. 4 Ha Domonkos napján hideg van, akkor enyhe télre számíthatunk. Ha ezen a dátumon az átlagosnál hidegebb az idő, az átlagosnál melegebb tél várható.
aug. 20 Ha Szent István napja esõs, száraz lesz az õsz.  Ha ezen a dátumon esik, az átlagosnál szárazabb ősz várható.
aug. 24 Amilyen Szent Bertalan, olyan az õsz.    Amilyen ezen a dátumon az idő, olyan lesz az ősz.
szept. 1 Ha Egyed napján esik, esõs lesz az õsz.  Ha ezen a dátumon esik, az átlagosnál esősebb ősz várható.
szept. 1 Ha Viktor napján szép idõ van, hosszú lesz az õsz.  Ha ezen a dátumon derűs, az átlagosnál melegebb ősz-vég és tél-elő várható.
szept. 1 Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha ezen a dátumon az átlagosnál melegebb az idő, az átlagosnál melegebb ősz várható.
szept. 8 Ha hidegre fordulnak Máriák, a borok savanyúak lesznek. Ha ezen a dátumon az átlagosnál hidegebb az idő, az átlagosnál hidegebb ősz várható.
szept. 12 Ha Mária napján szép idõ van, szép lesz az õsz.     Ha ezen a dátumon derűs, az átlagosnál melegebb ősz várható.
szept. 14 Ha Lambert napján szép az idő, szép lesz majd a tavasz is. Ha ezen a dátumon derűs, az átlagosnál melegebb tavasz várható.
szept. 18 Negyven napig olyan időt várj, mint Péterkor. Amilyen ezen a dátumon az idő, olyan lesz a következő 40 napban.
szept. 28 Eljött immár Simon, Júdás, jaj neked, te põregatyás.  Ezt a dátumot követő két hétben átlagosan hidegebb az idő, mint az azt megelőzőben.
szept. 29 Ha dörög az ég, szép leend az ősz, (de nagy tél következik). Ha ezen a dátumon esik, az átlagosnál melegebb ősz várható.
szept. 29 Ha dörög az ég, (szép leend az ősz), de nagy tél következik. Ha ezen a dátumon esik, az átlagosnál hidegebb tél várható.
szept. 29 Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ha ezen a dátumon az átlagosnál erősebb a szél, az átlagosnál hidegebb tél várható.
okt. 21 Amilyen Orsolya, olyan a tél.    Amilyen ezen a dátumon az idő, olyan lesz a tél.
okt. 26 Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is. Ha ezen a dátumon az átlagosnál erősebb a szél, az átlagosnál hidegebb tél várható.
nov. 1 Ha Mindenszentek nedves, akkor lágy tél következik. Ha ezen a dátumon az átlagosnál több eső esik, az átlagosnál melegebb tél várható.
nov. 1 Ha Mindenszentek száraz, akkor kemény tél következik. Ha ezen a dátumon az átlagosnál kevesebb eső esik, az átlagosnál hidegebb tél várható.
nov. 11 Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál. Ha ezen a dátumon fagy, Karácsonykor az átlagosnál melegebb idő várható.
nov. 19 Ha Erzsébet megrázza a pöndölyét, lészen hó karácsonykor is. Ha ezen a dátumon havazik, Karácsonykor is nagy hó lesz.
nov. 25 Ha Katalinkor kopog, Karácsonykor locsog.  Ha ezen a dátumon az átlagosnál hidegebb az idő, Karácsonykor az átlagosnál melegebb lesz.
dec. 25  Fekete Karácsony – Fehér Húsvét. Ha ezen a dátumon nincs hó, a következő áprilisban lesz.
  •  
  •  

Csala Dénes

adatblogger

11 hozzászólás

Molnar Szabolcs · 2019-11-27 - 06:59

Ez nagyon nagy!!!! 😀 😀 A kérdés engem is sokáig foglalkoztatott, de sose volt kedvem energiát fektetni abba, hogy a végére járjak.

Márton · 2019-11-29 - 02:06

Nagyon tetszik az ötlet, és jó a megvalósítás is! Még egy dolog érdekes lehet szerintem: összehasonlítani a beválását a jóslatoknak a feltétel nélküli arányokkal, ez azt mondaná meg, hogy mennyi a jóslat információtartalma.

Pl. a Balázs napi eső jégverést hoz: ez elég rossz százalékot kapott (37%-ban van jégeső nyár elején, ha Balázs napján esett), de ha jól számolom, Balázs napjától függetlenül viszont csak 35%-ban van jégeső nyár elején, szóval ha Balázs napján esik, akkor tényleg (kicsit) nő a jégeső esélye.

(Vagy a másik irányban egy extrémebb példa: lehetne olyan jóslatot mondani, hogy “Ha februárban hideg van, júniusban nem lesz hó”, ami 100%-ban teljesülne, viszont konkrétan semmi információt nem ad, mert ha februárban nincs hideg, akkor se lesz júniusban hó.)

    Csala Dénes · 2019-11-29 - 17:01

    Ez mindenképpen így van. Ellenben a legtöbb esetben a hidegebb/melegebb idő mindig az átlaghoz képest hidegebb/melegebb, az a középső folytonos vonal (és nem a nullát jelzi), azért hogy erre az effektusra normalizáljunk. Az olyan mennyiségek esetében, mint a jég vagy hómélység, amelyeknek csak pozitívan van értelme, a szaggatott vonal jelzi az átlagosnál kisebb/nagyobb értéket. Így, ha az átlagosnál nagyobb a jég/hó mennyisége azokban az években, akkor mondhatjuk, hogy teljesül a jóslat. Ez lényegében egy hasonló normalizáció (bár egyszerűbb), mint a tied, úgymond “Shannon-entrópia”-szerű normalizálása. De köszi a meglátást, és ha túl sok időm lesz, akkor el is elvégzem majd az ünnepek alatt 😀

Csala Dénes · 2019-12-02 - 12:29

Pingback [romkat.ro/Vasárnap hetilap]: https://romkat.ro/2019/11/30/ha-katalin-kopog-karacsony-locsog/

Péter · 2020-01-07 - 12:24

Nagyon jó elemzés, örülök, hogy valaki megcsinálta! De sajnos tényleg van pár olyan dolog benne, ami torzítja a beválási arányokat. Ezeket Balázs részben már leírta. Alapvetően úgy tűnik, a következő jóslatokat lehet a legbiztosabban tenni (persze így leírva triviálisak):
1) X dátum előtt/után az átlagnál melegebb lesz (persze, hiszen az idősor kezdete óta volt egy melegedő trend!)
2) Ha X időpontban valamilyen az idő, az utána is úgy marad (persze, hiszen bármilyen időjárási esemény legalább pár napig jó eséllyel kitart és ceteris paribus hosszabb ez utáni időszakok átlagát is megnyomja). Ugyanezért időjárási változásra – azaz negatív korrelációra egy adott nap és az utána következő időszak időjárása között – fogadni különösen rossz ötlet.
3) Az időjárás az évszaknak megfelelően változik, tavasszal melegedik, ősszel hűl.

Tanulságos megnézni, mik válnak be a legjobban és a legrosszabbul, mind a fenti három valamelyikébe sorolható be:
– Legjobb: a március 24-e utáni két hétben melegebb van, mint előtte (96%, 3)), ha február 6-án fagy, utána 10 napig fagypont alatti idő lesz (88%, 2)), a szeptember 28 utáni 2 hétben hidegebb van, mint előtte (84%, 3))
– Legrosszabb: ha február 24-én fagy, az utána következő 10 napban nem fog és vica versa (17-20%, 2)), ha november 19-én havazik, karácsonykor nagy hó lesz (29%, 1))

Elég érdekesek viszont a következők, bár nem teljesen tiszta, mint jelent az, hogy “hasonlít a következő havihoz” – ha egyszerűen egy napos/esős arányról beszélünk, az torzít, hiszen van egy átlagos napos/esős nap-arány tavasszal és nyáron is, ami a jóslatban szereplő nap időjárásának is a várható értéke.
Ha július 26-án esik, a következő 42 nap is esősebb (75%)
A június 27-i idő hasonlít a következő havihoz (79%)
A március 25-i idő hasonlít a következő 40 napihoz (78%)

Ezeket a legegyszerűbben az küszöbölné ki, ha minden beválási arányt egy véletlenszerűen kiválasztott kontrollnaphoz képest számolnál ki. A kontrollnap se túl közeli nem lehet (mert akkor lehet, hogy az időjárás állandósága miatt “elkapná” a jóslós nap időjárásnak egy részét), se túl távoli (hiszen akkor nem kontrollálja pl. a szezonális hatásokat). Elsőre jónak tűnne pl. egy legalább 10, de legfeljebb 20 nappal a jóslós nap előtti vagy utáni véletlenszerű kontrollnap.

    Csala Dénes · 2020-01-08 - 03:11

    Kedves Péter! Sok mindenben egyetértek a kommenteddel. Az csak ermészetes, hogy az évszakos változásokat a népi jóslatok is tükrözik, de ettől azok még népi jóslaotk, és én azért megvizsgáltam őket. A kontrollnap bevezetése nem rossz ötlet, de talán több problémát hozna be, mint segítene – a pontosan az általad említett idő-intervallum meghatározásának nehézsége miatt. Sőt, vannak jóslatok, ahol nem csak a jóslandó, hanem a feltétel is egy időtartam, mi több, a jóslandó időtartamok sokszor egy hónap vagy annál hosszab kiterjedésűek. Ennek fényében a helyes távolság a kontrollnaptól mind a jóslandó és a feltétel esetében eléggé problémás lesz. Ebben az esetben a kontrol akkor már jobb, ha a sok éves átlag lesz abban a bizonyos periódusban (amit végül én is választottam). Amint fenneb már írom, kétségkívül ehet javítani a módszeren, én most bevalottan a megjelenítésre fektettem a hangsúlyt. Ellenben, ha időm engedi, megpróbálom firssiteni, és akkor talán már a tudomány szabályai mentén próbálom majd ezt meg, null-hipotézissel, p-értékkel, mindennel ;).

szólj hozzá | iratkozz fel ↓