menekult

Európai menekülthisztéria – de mit mondanak az adatok?

Olvasd el a világszintű, részletes bejegyzést is (angolul). 
An English version of this post generalized for the world also exits.

Talán nincs annál forróbb téma manapság a magyar médiában, mint a menekültek kérdése. Van néhány pró vélemény, és kontra bőven – a politikai garázstól függően, nincs olyan napilap vagy portál aki nem fogalmazta volna meg a kötelező véleményét a témával kapcsolatban – ezért nem is linkelek ide semmit. De ha egy pillanatra lehalkítjuk a médiaharsonákat és szemügyre vesszük magukat az adatokat, talán mindnyájuknál okosabbak lehetünk. Legalább néhány percre :) Bár való igaz, hogy részletesen lehetne tárgyalni a menekültek befogadásának mind negatív, mint pedig pozitív árnyalatait, sőt gazdaságilag talán nincs is igazán módszer felmérni a menekültek, bevándorlók országra gyakorolt +/- hatását, ebben a bejegyzésben az elmúlt 65 év (1951-2014) menekült statisztikáit vizsgáljuk európai, majd pedig Magyarország – és összehasonlításképpen Románia szinten. A globális adatokról nemrég készítettem egy bejegyzést angol nyelvű blogomon.

This post is presents an interactive data visualization that maps the refugee flows during the period 1951-2014 using chord diagrams. The European countries and Hungary and Romania, in particular are in the focus of this analysis, as the global numbers have already been analyzed before.

A globális számokból kiindulva, fontos először leszögezni, hogy Európa nagyon kullog, ha menekültek befogadásáról van szó. A világ 52 millió menekültjének mindössze 5%-a lel Európában menedéket, ami nagyjából 2.8 millió embert jelent, de ebből 800 ezer a hazáján belüli menekült, Ukrajnában. A 750 milliós Európa lakosságának ez 0.37% százalékát teszi ki, azaz 1 ember a 270-ből. Ez a szám jelenleg Jordániában 1 a 2-ből és Libanonban is 1/3 fölött van… Ezzel szemben az Egyesült Államokban 1/1200, Ausztráliában 1/800, míg Közép-Afrika és a Közel-Kelet fejlődő országaiban 1/50 fölötti. Tehát már az elején nagyon fontos tudatosítanunk, hogy a fejlett, “nyugati” világ – sokszor úgy említve, mint az OECD országok – közel sem jár élen a menekültek befogadásában. Ennek a feladatnak a 90%-a konfliktusövezetekben elhelyezkedő javarészt fejlődő országok ugyancsak fejlődő szomszédaira hárul. Ez korántsem egy egyszerű probléma és számtalan geopolitikai és szociopolitikai kérdést vet fel, a mindennapi élethez szükséges víz-, élelem- és energia- infrastruktúráról nem is beszélve. És csak ezután következik az oktatás és az egészségügy. Az ötvenmillió globális menekült fényében az Európába irányuló nagyságrendileg 500 000 menekült, azaz a össz 1%-a akár a rendszer természetes túlcsordulásának is tekinthető – és akkor ez még nem is egy magas becslés, figyelembe véve az Európai közbiztonság és keresleti lehetőségek vonzását a forrásországokhoz képest.

Európában a legnagylelkűbb egyértelműen Franciaország és Németország – Törökország kivételével, ahol ugyanis másfél millió szír menekült tartózkodik – mindketten 170 ezer menekülttel 2014-ben. A menekült-folyamatok vizualizálásához egy húr-diagrammot használunk. Egy rövid bevezető megmutatja, hogy kell leolvasni az adatokat ezekről a típusú ábrákról (interaktív – teljes képernyő, statikus).

menekult

Európai menekültek cél- és forrásországai 2014-ben

Az országon belüli menekültek (Internally Displaced Persons – IDPs) Kelet-Európa szlavón térségeiben a legmagasabbak, Szerbiában (megj. Koszovó hivatalosan nem ENSZ-tag, ezért az menekült statisztikákban Szerbia része) és Lettországban több, mint kétszázezer, Észtországban és Oroszországban több, mint százezer belföldi menekült van. Az IDP gombra kattintva elrejthetjük ezeket a húrokat és maradnak csak az országok közötti áramlások. Azonnal szembeötlő, hogy a fenti teóriát (menekülők szomszédos fejlődő országokba menekülnek) mintegy megerősítve láthatjuk, hogy a kontinens legnagyobb folyama 230 ezer urkán Oroszországba való menekülése, ami a 2014-es ukrajnai menekültek 100%-a (!). Ukrajnát és Oroszországot kiszűrve a megjelenítésből egy kiegyensúlyozott kép tárul elénk. Legnagyobb menekültáramlatok Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkeznek, minhárom országból százezer ember. Ezeknek durván fele Németországban lel menedéket és a másik fele meg a többi országban oszlik el. Nagyságrendben következik Eritrea, Szomália, ők volt olasz gyarmatként Olaszországba igyekszenek – akárcsak a volt francia gyarmatok lakói Franciaországba. Viszont e három Európai ország, a köztudottan toleráns Svédországgal és Hollandiával kiegészülve fogadják az adatok szűrése után maradt egymillió Európába tartó menekültek 2/3-át (interaktív – teljes képernyő, statikus).

mn2

Európai menekültek cél- és forrásországai 2014-ben (IDPk, Ukrajna és Oroszorság nélkül)

Magyarország és Románia egyaránt az előbbi államoknál körülbelül 50-100-szor kevesebb menekültet fogad (2000-2400) – bár jóllehet földrajzi helyzetükből fakadóan ennél sejthetően jóval többen tranzitálnak e két országon. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden 2450. személy menekült, míg Romániában minden 17000. Ez a szám Németországban 140. Ugyanakkor, mindkét állam jelentős bevándorlóforrás is. Az elmúlt évben Magyarországról 1300-an távoztak úgy hogy Magyarországot jelölték meg hazájukként – szinte kizárólag Kanadába (63%) és Németországba (23%) –  míg Romániából 2000-en – Kanadába (25%), az Egyesült Államokba  (20%), és Európa minden országába (50%). Románia tulajdonképpen 2013-ig minden évben több menekültet küldött, mint fogadott, azaz nettó menekültforrás volt! Magyarországra ez körülbelül a kilencvenes évek közepéig igaz. Az utóbbi húsz évben Magyarország mindig legalább kétszer annyi alkalommal volt menekült befogadó ország, mint forrásország és 2000 és 2010 között Magyarország évente átlagosan 5000 menekültnek nyújtott menedéket, 2015-re ez visszaesett körülbelül a felére (interaktív – teljes képernyő, statikus).

men3

Magyarországi és Romániai menekültek forrásországai 2014-ben

A magyarországi menekültáramlat abszolút csúcsa 1990-1992 között volt, a jugoszláv köztársaság felbomlását és a romániai forradalmat követően. 1990-ben 30 000 Romániai menekült Magyarországra, míg 1991-ben az országba több, mint 80 000 menekül érkezett, ezekből 50 000 Szerbiából és 3 000 Romániából jött. Ebben évben, a kommunizmus bukását követően 4 000-en menekültek az országból az Egyesült Államokba, míg Romániából legalább 30 000-en. Románia az arab államokból az 2000-es évek alatt végig fogadott menekülteket, ám a Romániából elmenekülők (főként Amerikába, Kanadába, Németországba) mindig 4-5-ször többen voltak. Az iraki és afganisztáni háborús menekültekből eközben Magyarország 5-10-szer több embert fogadott, mint Románia.

men4

Magyarországi menekültek forrásországai 2012-ben (forrás: The Refugee Project)

men5

Romániai menekültek forrásországai 2012-ben (forrás: The Refugee Project)

A menekültekről készült két (Európa, HU+RO) interaktív adatvizualizáció dinamikus és bármely év kiválasztható 1951 és 2014 között és tovább böngészhetitek a rendszerváltás és szerbai háborúk, valamint más geopolitikai eseményei hatásainak dinamikáját vizsgálva. Egy azonban bizonyos, hogy Európa és a fejlett országok többi része messze nem veszi ki arányosan a részét a részben általuk gerjesztett konfliktusok menekültjeinek segítésében. Azok közül, akiket befogad, a kisebb Európai országok két nagyságrenddel kevesebb menekültet látnak el, mint a nagy Nyugat-Európai országok. Bár újabban rengeteg vita van az kvóták körül, ez gyakorlatilag az országok demográfiáját csak nagyon kissé vagy pedig egyáltalán nem fogja befolyásolni, hacsak nem legalább ötven-százszorosan nagyobb kvótát kapnak a jelenlegi érétkeknél a Kelet-Európai országok. Persze a jelenlegi helyzetben ez nem kizárt, 2015-ben előzetes adatok szerint legalább megtízszereződőtt a menekültek száma…


Néhány szomáliai, etiópiai, palesztinai és szíriai menekülttel személyesen és otthonukban is beszélgetve rá kellett jönnöm, hogy az európai és amerikai csapatok által masírozott konfliktuszónákban élőknek egy idő után (értsd családtagjaik és barátaik előbb-utóbbi elvesztése után) gyakorlatilag nincs vesztenivalójuk – de más választásuk sincs. Nincs víz, nincs villany, a mobiltelefon csak néha működik. Nincs iskola, nincs kórház (csak Médicins Sans Frontiéres a szerencsésebb országokban, meg önkéntesek), nincs állam… Az egyetlen dolog amit az itt élők látnak az amerikai és európai katonák és az országban tartózkodó többi Nyugati (fehér) ember, az ottanihoz képest pazarló tábori élete. Sokszor a családjuk az éhezés szélére jut és napról napra nem sikerül etetni a szájakat. Ebben a helyzetben nem nehéz elhatározni magad egy hajóútra… Amit azonban mi európaiak általában nem tudunk az az, hogy a szomáliaiak, eritreaiak és etiópiaiak szárazföldön, önerőből kell eljussanak a mediterrán partra. Ez minimum Egyiptomban, de általában Líbiában, Algériában van. Ehhez jelenleg három-négy további aktív konfliktuszónát (Szudán, Dél-Szudán, Közép-Afrikai Köztársaság, Líbia) kell átszelni, a Szaharában. A legtöbbjüknek az út egy-két évet vesz igénybe és általában uzsorakölcsönből finanszírozzák azt és sokan odavesznek – ez esteben az adósság átszáll a családra. De róluk nem készül riport, pedig csak ugyanazt a megélhetést kutatják, mint bármelyikünk Európában vagy éppen a világ valamely más sarkában. Egy ismerősöm volt barátja, junior Afrika-bajnok hosszútávfutó, 2009-ben Európába indult. Nem ellopni a németek/franciák/magyarok kenyerét, csak edzeni. A londoni olimpiára készült. Mivel származásilag szomáli volt, de a kérdéses helyzetű Szomáliföldön nőtt fel, ezért sem Etiópia, sem Dzsibuti nem adott neki útlevelet, a szomáli útlevelet meg nem ismerik el Európában. A hajót az olasz partiőrség nem engedte lehorgonyozni, elsüllyedt.

Nem a menekülteket kell megszűntetni, azokat nem is lehet.

A háborúkat kell megszűntetni.

A háborúk országról országra terjednek, a Közép-Afrikai kvázi százmillió menekült mind egyetlenegy, a Nyugat számára érdektelen (azaz csak fegyverfogyasztó) háború és szövődményeinek a következménye. Az iraki, szíriai, libanoni, jordániai, iráni és törökországi menekültek helyzete is szorosan összefügg egymással és a rendelkezésre álló infrastruktúra meg politikai erő már a lehetőségeik határát súrolja. Azért mert az áldozatok csak a szomszédos országokba tudnak menekülni. Mert Európa és Amerika nem engedi be őket… Ezért, amikor következőben a menekültek ellen tiltakozol, érvelsz, tűntetsz, vess még egy pillantást erre az adatvizualizációra, játssz még egy percet. Gondold meg mégegyszer. És tűntess inkább a háborúk ellen…


A bejegyzéshez felhasznált adatok az UNHCR nyílvános adatsorai voltak. Az adatokat JSON formátumba dolgoztuk fel ezzel az IPython munkafüzettel, pandas használatával. A vizualizációk d3.js felhasználásával készültek. Az eredmények az Európa menekültjei interaktív húrdiagram alapú adatvizualizációk (interaktív – teljes képernyő, statikus), valamint ugyanez csak Magyarországra és Romániára vetítve (interaktív – teljes képernyő, statikus). Ha tetszett a bejegyzés, vagy bármilyen kérdésed, hozzáfűznivalód van, Like-olj, Oszd meg, Kommentelj, és Iratkozz fel! Ha tetszenek az ehhez  hasonló vizuális adatelemzések, itt támogathatod a blogot.

11 comments

szólj hozzá | iratkozz fel ↓

  1. Pingback: A visual exploratory of refugee flows over the world using dynamic chord diagrams | Try something new. Everyday.
  2. Lajos · június 22, 2015

    Nagyszerű számokban látni, szép munka, ismételten!
    Viszont szerintem hatalmas különbség van menekült és bevándorló között. Egy magyar fiatal pár nem menekült, ha elmegy Angliába dolgozni, hanem bevándorló. Főleg úgy, hogy később hazatérnek. Ha a számoktól eltekintünk én úgy hiszem, hogy itt az integrálódás a kulcsszó. Szerintem a menekültek szívesen vannak fogadva, de a bevándorlók, akik csak a szociális rendszeren lógnának, kevésbé. Ha egy idegen országba mész, akkor integrálódsz, elfogadod az ottani kultúrát, megtanulod a nyelvet valamilyen szinte, tiszteletben tartod a szokásokat. De sajnos a keletről és délről érkező bevándorlók (nem azok a menekültek, akik ténylegesen háborús övezetből menekülnek, és keresnek jobb életet) nemhogy tiszteletben tartsák, de egy idő után követelőznek is. Sok példát látok magam is a skandináv országokban.

    • CSALA Dénes · június 22, 2015

      Kedves Lajos, fején találtad a szöget! Talán a legnagyobb probléma ebben az egészben az, hogy a média nem különbözteti eléggé élesen meg a bevándorlókat a menekültektől! A bevándorlók dinamikája valóban sokkal összetettebb, mint a menekülteké, talán majd egyszer arról is készítek egy elemzést :)

      Viszont akkor részletesen kell tárgyalni az egész szabad-mozgásos, kerítéses Schengen dolgot… ami nem lesz egyszerű – hiszen jelenleg még az Európai Parlament is vakarja a fejét.

  3. KB · június 22, 2015

    Nagyon szép munka! Le a kalappal a vizualizáció minősége és interaktivitása előtt. A húrdiagram értelmezése (ami nem egyszerű feladat) elegánsan, közérthetően, szép magyarsággal van elmagyarázva. Szerintem valóban világszínvonal, a magyar mezőnyben pedig egyedi. Örülnék, ha a kollégáim (akik fizetésért csinálják) megközelítőleg ilyen minőségben tudnák a mi adatainkat vizualizálni, közérthetővé tenni.
    Azonban azért nem értelmezném túl az adatokat. Egyszerűen mert az ENSZ minden egységesítési törekvése ellenére a valóságban országonként és korszakonként nem mindig ugyanazt értették ‘menekült’ alatt.
    Hogy egy érthető példát mondjak: aki 1988-ben Csau elől átszökött a határon Budapestre — menekült.
    Aki 1990 áprilisában a pogrom után Marosvásárhelyen nem látott maga előtt jövőt és eljött családostul — menekült ?
    Az az öcs, aki 1991-ben az 1988-ban menekült bátyja után ment Budapestre — menekült???
    Látszik, hogy nem olyan egyszerű meghúzni a határt menekült és bevándorló között. A gond ott van, hogy az egyes államok ezzel nagyban játszanak is. (pl. mert ha fejletlen országként gazdasági migránsokat menekültként számolnak el nagyobb támogatási forrásokat kaphatnak a donor országoktól, stb.). Emiatt az alapstatisztika, amit használ, elég gyenge lábakon áll. De ez nyilván nem a vizualizáló felelőssége, csak nem árt róla tudni.

    • CSALA Dénes · június 22, 2015

      Persze, abszolút igazad van, magukon az UNHCR adatok helyességén talán órákon keresztül lehetne vitázni. Sőt, mi van ha nem Romániába ment vissza, hanem mondjuk Koszovóba, és onnan hozta a családját? Ám úgy hiszem a számok magnitúdóján ez nem változtat – és valójában ez a bejegyzés erre, magnitúdó-belövésre és a többi európai országokkal (ahol ugyanígy megjelennek a statisztikai adatbázis-problémák) való összehasonlításra van.

  4. Imre · június 22, 2015

    Nagyszerű, és áttekinthető! Szimpatikus az írás üzenete is, hogy a problémák forrását kéne megszüntetni, nem a tüneteket.

    Hozzáfűznék mégis valamit, afféle építő megjegyzést:
    – Ha jól értettem, akkor a 2015-ös adatok csak korábbi becslések. Márpedig az aktuális probléma Magyarországon épp az, hogy a 2015-ös adatok sokszorosai a korábbiaknak.
    – Még sokatmondóbb lehetne egy olyan elemzés, ahol a számok mellett megjelenik a népesség számarányára levetítve a bevándorlók száma, valamint ezt valamilyen formában feldolgozni az országok gazdasági helyzetével összevetve, ez lehetne egy úgymond “demográfiai teherbíró képesség” függvényében való elemzés. (Pl ahonnan amúgy is “elmenekülnek” az emberek, ott jóval kevésbé rezisztens az államgépezet további, ráadásul idegen emberek eltartására, és itt a lényeg.)
    Ugyanis ezt kulcsfontosságú paraméternek gondolom, amit érdemes lehet kontrasztosabban láttatni.

    • CSALA Dénes · június 22, 2015

      Nézd meg az angolnyelvű bejegyzést, ott pontosan erről van szó. http://blog.csaladen.es/refugees/ Idénről csak ennyi adat van még, de ez még nem hivatalos és nem is teljes, ezért nincs benne az ENSZ adatbázisban https://www.ksh.hu/stadat_evkozi_1 De egyelőre úgy néz ki, hogy 15-20-szoros növekedés várható, ami persze hatalmas. A per capita menekülteket lakosságra vetítve, nézd meg a http://www.therefugeeproject.org/ -ot, ott ki tudod választani, hogy az egy lakosra eső menekültek számát mutassa, de csak 2012-ig vannak meg az adatok. De csak így egy papírfecnin, jelenleg Nyugat-Európában ez a szám 100-200 menekült per fő. Európában Montenegróban a legmagasabb, 53. Ha a mostani hozzávetőlegesen 30.000 magyarországi menekülttel számolunk, akkor az a tízmilliós lakosságra vetítve 1/333 jelent, tehát valóban nagyon közeledik a nyugat-európai számokhoz, de facto fele. Persze azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magyar számokkal párhuzamosan valószínüleg a nyugat- és déleurópai menekültek száma is jelentősen nőtt a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt. Ezért a valós érték talán valahol ott lehet, hogy az egy főre eső menekültek száma Magyarországon 3-5-ször kisebb, mint mondjuk Németországban. Ha figyelembe vesszük, hogy a német per capita GDP 3 és félszerese a magyarénak, még a végén kiderül, hogy a menekültek arányosan vannak elosztva… :)

  5. Erdey Anikó · június 22, 2015

    Köszönöm ezt a korrekt összefoglalót,mivel én is ezzel próbálok érvelni a különböző fórumokon,csak kevésbé összeszedett formában.
    Meggyőződésem,hogy a két “bűnös” kontinensnek,az USA -nak és Ausztráliának kellene ezt az egész problémát megoldani.Szeretik elfelejteni,hogy mindkettő a bevándorlók hazája,akiknek senki nem adott menekült státuszt,.hanem nemes egyszerűséggel kiírtották az őslakosságot.
    Ezen kívül az USA,ahova betette a lábát,mindenütt káoszt hagyott maga után,megindítva ezzel a XXI.századi népvándorlást.Mindezt az olaj miatt,és hogy háborúk generálásával lélegeztető gépen tarthassa hadiiparát.
    Ezzel szemben Ausztráliában nyíltan elzárkózik a problémától,Amerikai meg inkább Ukrajna körül hajókázik,ahelyett,hogy a menekülteknek segítene eljutni a lopott Paradicsomukba!
    Ez az én józan paraszti véleményem!

  6. Pingback: Európai menekülthisztéria – de mit mondanak az adatok? – Transindex/SZÉKELYDATA | EuroCom - Romániai Sajtófigyelő
  7. Pingback: Mitől halunk meg? – Globális Elhalálozási Időfolyam | SZÉKELYDATA
  8. Pingback: Mitől halunk meg? – Globális Elhalálozási Időfolyam | SZÉKELYDATA BACKUP